Előbb a csabai megyeházán, majd a Békési Galéria valamikori báltermében mutatta be Csuta György festőművész Pillanatok című kollekcióját. Gondolhatnánk: a pillanatok érkeznek, mondanak valamit, aztán mennek tovább. Az idővilág más régióiba, vagy csak a szomszédba, mert ott van dolguk valahol. Azt is gondolhatnánk, hogy ez a képekkel is ugyanígy van: félszáz mesteri kép bizonyítja.
Csuta alaptónusa a téglavörös. Majdnem a tűz színe, de nem egészen. Átmegy közben narancsvörösbe is, meleg okkerekbe, ahogy a hangulata jelzi. Kohótűz, lélektűz, gondolatok színekben: lírai absztrakt a háttér, vagy inkább közeg, ahol megjelennek a festő arcai, figurái. Jobbára mitológiai lények, meg nagyon is mai nők, akárha álmok, vágyak tárgyiasult szépséges pillanatai lennének valamennyien. Sok kiemelkedő van közöttük. A Te kis ördög a festő kedvenc találmányainak legjobb darabja: grafikus brillírozás festői térben.

Végül is kellő ismerkedés után nyilvánvaló, hogy a legtöbb Csuta-kép biblikus, vagy még inkább mitologikus világból érkezik, még a "nagyon mai nők" sorozata is. A festő minden története, ember (vagy isten?) arca ismerős, pedig sosem találkoztunk. Bennünk élnek ezek az arcok, és hogy így van, az a kiállító művészetének nagy értéke, varázslata. De az is, hogy egy másik képen kimondja: Senki sem tökéletes. És odafest a képre három arcot: egyet, aki elhiszi ezt, egyet, aki kételkedik benne, egyet, akit nem érdekel az egész. A világ, mondhatnám úgy is. Ilyenek vagyunk.
A kiállítás új utakra vezet. Nagy pillanatok várják azt, aki a festővel megy.